Lehet, hogy már Önnek is volt pánikrohama, csak nem tud róla?

A pánikbetegség a szorongással járó pszichés zavarok közé tartozik, rokon betegségei a fóbiák, az általános (generalizált) szorongás, a kényszerbetegségek és a nagy megrázkódtatások után fellépő úgynevezett poszttraumatikus stressz szindróma.

A pánikbetegség lényege az egyénre időről időre hirtelen rátörő intenzív félelem, a pánikroham. Ez az érzés olyan elemi erejű, hogy az érintett eleinte nem is tudja, mi történik vele. Sokan azt hiszik, valamilyen súlyos betegség tört ki rajtuk (pl. szívinfarktust kaptak), mások azzal a hellyel, illetve azokkal a körülményekkel hozzák összefüggésbe a pánikrohamot, ahol az jelentkezett.

A pánikroham valóban mutathat valamennyi kapcsolatot helyekkel és szituációkkal, de egyébként bárhol és bármikor kialakulhat: egyedüllét során, társaságban, otthon, nyilvános helyen, sőt akár álmából is felébresztheti a pánikbeteget. Nőknél gyakrabban jelentkezik pánikroham, mint férfiaknál.

Bár a pánikrohamokat korábban a rossz idegállapotra és a stresszre fogták, napjainkban már általánosan elfogadott, hogy ez egy önálló betegség, amely súlyos, de kezelhető. 

Milyen tünetekkel jár a pánikbetegség?

A pánikroham hirtelen kezdődik, általában 10 percen belül eléri a tetőfokát és körülbelül fél órán keresztül tart. Sokféle formában jelentkezhet. Előfordul, hogy órákon keresztül, vagy akár egy napig is tart, elvonulása után pedig az elszenvedő fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Az alábbi tünetek jellemzőek:

• intenzív, elviselhetetlennek megélt, rossz közérzet;
• menekülési késztetés;
• kontrollvesztéstől, megőrüléstől, haláltól való félelem;
• légszomj (a beteg érezheti úgy, hogy mindjárt megfullad);
• a beteg úgy érzi, minden kicsúszik a kezéből;
• szapora szívverés;
• kipirulás;
• izzadás;
• reszketés, hidegrázás;
• szédülés;
• émelygés;
• hőhullámok;
• görcsös hasi és/vagy mellkasi fájdalom;
• fejfájás;
• gyengeség;
• gombócérzés a torokban, nyelési nehezítettség.

A pánikbetegség könnyen összetéveszthető néhány teljesen más eredetű betegséggel, például kezdődő szívinfarktussal, egyes hormonális betegségekkel, amelyekben hirtelen nagy mennyiségű hormon jut a vérbe, de egyes gyógyszerek, kábítószerek megvonása is okozhat hasonló tüneteket.

Mit tehet Ön a pánikrohamok ellen ?

Azok a betegek, akiknek pánikrohamai vannak, gyakran más pszichés betegségekben is érintettek, mint például a depresszió az egyes helyektől (pl. nagy, nyílt tér, bevásárlóközpont) való irtózás (agorafóbia), az idegen vagy túl nagy társaságtól való félelem (szociális fóbia).

Önnek lehet, hogy pánikbetegsége van, ha egynél több pánikrohamot élt át. Jellemző az is, ha egy pánikroham után hetekig azon aggódik, hogy újabb pánikroham tör Önre. A pánikbeteg gyakran új szokásokat vesz fel, pl. elkerül olyan helyeket, ahol korábban pánikrohama volt, ez súlyosabb esetben agorafóbiává fejlődik. Nem ritkák az öngyógyítási kísérletek sem, melynek talaján alkohol-, gyógyszer-, illetve kábítószer-függőség alakulhat ki, továbbá gyakoribb az öngyilkossági kísérlet is. A  pánikbetegség nagymértékben rontja az életminőséget és veszélyeztetheti a beteg életkilátásait.

Számos kutatás bizonyítja, hogy a süngomba (más néven oroszlánsörény gomba ) kivonat hatásos a fenti tünetek kezelésére. 

Miért mérgezné magát tovább gyógyszerekkel melyek eddig nem segítettek? 

Az oroszlánsörény gombának nincs káros mellékhatása, nem tartalmaz mesterséges anyagot, nem okoz függőséget!